2013. december 9., hétfő

Fortélyos félelem igazgat

Beszélgetünk. Szakszervezetek, Hívatlanok. Szomorú délután. Az igazgatók nem fognak szólni, - mondja az, ki szakszervezetüket vezeti, hisz kinevezőjük az a fenntartó, ki mindenkinek munkáltatója, s aki kritikát fogalmaz, pozíciót kockáztat.
Nem kellett megvárnunk, míg feláll a Nemzeti Pedagógus Kar – mely majd:  teljes erőnkkel és legjobb tudásunk szerint törekszünk a jogszabályok alapján megválasztott vagy kinevezett vezetőink által kitűzött célok megvalósítására, az általuk kiadott utasításoknak megfelelően” így szab mindnyájunknak normát. Már nyáj vagyunk, mit zsebre tett kézzel, fütyülve terelget a pásztor.
-Nem várhatod el, hogy jelezzen a tankervezetőnek, hisz pedagógus II-be szeretne kerülni, s ha szól, rögtön odaírják a portfóliója szélére a fekete pontot - hangzik el máshol.
-Persze hogy nem szólunk, a törvényeket be kell tartani. 
Milyen törvényeket? Nem törvény, ismétlem sokadszor, csak végrehajtói javaslat szabályozatlan keretek között, de hiába.
Megfelelünk a vélt elvárásnak, heti időkeretet hamisítunk havi helyett, s rugalmasságnak hívjuk a hamis táblázatot.
Vagy ez a kedvencem. -Írjuk szabályszerűn, de nem ellenőrzöm, hogy ott vagy-e. Remek. Adjunk a minőségnek.
Bent tartjuk a gyereket, miközben más kézzel mutogatunk az elrendelt óraszámra, s nem korrepetáljuk, nem ülünk mellé, hanem betereljük a túlzsúfolt tanszobára.
Arra kényszerítjük a szülőt, hogy kérelmezze a tulajdon gyermeke kibocsáttatását az iskola szorongató – ám málladozó falai közül.
Csak ne tűnjünk fel. Csak ne legyen ügy. Ne is lássanak.       
-Na és, ha szólunk? A tankerület vezető is csak egy a százkilencvenhétből. Őt is utasítják.  

Felállt a nagy nemzeti köznevelési hadsereg. A parancs az parancs, nem gondolkodni katona, teljesíteni!

Csak szólok, még nem esküdtünk fel. Még nem muszáj lesunyt fejjel masírozni. De minden elhallgatás, minden ki nem mondott szó, minden fásult legyintés oda visz, ahol már nem lesz más választás.

Diákjaink szülei még mindig bizalmukkal tisztelik meg a pedagógusokat. S ha a tanár nem szól, ha a tanár tétlenül tűri, hogy szolgálattevővé alázza diákot, szülőt az új rend, azt hiszi így helyes. Ha nem szólunk magunkért, az csak gyávaság. Ha nem szólunk a diákjainkért, az árulás.  

Egy fenntartó, egy a tanterv, egy a könyvellátó, egy lesz a tankönyv, egy lesz a Kar és persze a jelszó...

Gyógypedagógus volnék, erősen hiszem a kis lépések eredményét. Nem kell mártírnak lenni az igazunkért. Még nem. Talán listázzák már hol kinek s mit telefonozunk, de ha ettől való félelmükben már nem is szólalunk meg, akkor egészen biztos, hogy mi magunk ácsoljuk meg a saját rácsainkat.

Nem ezt érdemlik, akiknek a nevelését ránk bízták.

2013. november 27., szerda

Mert szívügyük az SNI



Tankerületi értekezlet – SNI. Intézményvezetők, gyógypedagógusok. A felütés szívhez szóló. Mert ez egy olyan tankerület, ahol a vezetők szívükön viselik az SNI tanulók sorsát. Örülünk. A tankerületi prezentáció megkezdése előtt elindítanak két ívet. Az egyik jelenléti, a másikra  - mert most nem az igazgatókat dolgoztatjuk (senki nem nevet) a gyógypedagógus kollégák írják fel nevüket, iskolájukat, pontos szakjukat és hogy hány órát tanítanak. (kötött óraszám) Ezt az információt egyébként január óta kb. 8 ízben, 16 féle bontásban kérték be eddig. Írunk. A prezentációból kiderül a törvényi háttér. Ami persze hiányos, hisz a ...rendeletben állapítja meg ...típusú mondatok mára jeligévé lettek, intézmények, hivatalok sokasága működik  megfelelő szabályozók nélkül. Felvetődik néhány kérdés. Vajon megfelelően ellátottak a tanulók? Vagy inkább csak valahogyan ellátottak? Az eddig csak feszengő igazgatók javítják az előadót. Sehogyan sem. Nincs az egész tankerületben logopédus, autizmus értő szakember, szurdopedagógus, iskolapszichológus. A még előző tanévben megbízási szerződéssel alkalmazott kollégáinkat nem tarolta le a feketehimlő. Pusztán annyi történt, hogy az intézményvezetőket arról tájékoztatták, hogy központosítva, költséghatékonyan a tankerület szervezi meg ebben a tanévben az ellátást. A költséghatékonyság stimmel. Ha nem tart a kölöknek senki órát, az tényleg olcsó. De a szívügy, az szívügy. Büszkén jelentik be, hogy kaptak státuszt a nagy központtól és talán januárban újra indulhat, az iskolapszichológiai ellátás. Sőt arra biztatnak bennünket, hogy mozgósítsuk az ismeretségi kört, mert mégiscsak lehet majd megbízási szerződéseket kötni külső szakemberekkel. Nahát, komolyan eddig nem is gondolt rá senki...Sőt, kiderül, hogy a tankerület főállású gyógypedagógusai is dolgozhatnak többet.. Csak épp nem a saját intézményükben – mert túlóra, az aztán nem, hanem megbízással máshol. Életszerű. A 32 órát bent töltő gyógypedagógus, nem terhelhető a saját intézményében, de szerződéssel lenyomhat még 10 órát a szomszédban. Az már nem megy a minőség rovására. Gondolkodjunk közösen, mondják. Jóhiszeműen veti fel egy igazgató, tán megtámogathatná a KLIK a státuszban lévő kollégák továbbképzését a hiányszakokra. Arról szó sem lehet, a normatíva alapján kiszámolták az éves keretet, erre nincs egy fillér sem. Távlatosan – pont 2014. június 15-ig gondolkodjunk. Elhal a kreativitás, még az sem lelkesíti fel a kollégákat, hogy majd létrehoznak egy tankerületi gyógypedagógiai munkacsoportot, aminek munkáját meghívott szakember koordinálja majd. Napi problémákat próbálnak néhányan felvetni, mégis mit ígérhetünk a szülőnek, aki 3 hónapja várja, hogy újra kezdődjön a fejlesztés, de nem ez a megbeszélésünk témája figyelmeztet a tankerület vezető, s így ha nincs több kérdés ,akkor jaj, de sikeresek voltunk ma délután mondattal elköszönünk.
Most...
Most néztem meg a közigállás hirdetéseit. A tankerületünk a portál szerint nem keres munkatársat

2013. október 25., péntek

A 39.nap

A tanév 39. napján megérkezett a 21. század a tantermünkbe. Bekötötték az internetet.

2013. október 8., kedd

Akik mégis utcára mentek - a nem pedagógus tüntetésről

Néhány hete azt gondoltam, a pedagógusok nem sztrájkolnak. Négy nappal és fél estével a Hívatlanok felvonulása után meg - a pedagógusok nem tüntetnek. Pedig ott a téren, aztán a menetben, a sok ismerős arc között, épp gondolhattam azt is, dehogynem. Van olyan pedagógus, aki nem fél nyilvánosan felemelni a szavát,aki tudja, cinkosává lesz a hatalomnak, ha nem teszi. Végre mondhatnánk, de óvatosan a győzelmi jelentéssel. Ezt a csoportot az duzzasztja és mozgatja, ami talán a legfontosabb és legerősebb civil összefogást éltetheti. Nem szakmai érdekek, hanem az ügy - a jó oktatásra való igény.Ezért tagja szülő és egyetemista, nyugdíjas és aktív dolgozó, óvodai dajka és egyetemi tanár, középiskolás és igen a közoktatásban vergődő tanár. A 160-150 ezer nem mozdul. Nem is fog. Az új életpályamodell aprópénzt szór a tömeg elé, s ha sok az elégedetlenkedő hang, odaveti ez csak az első lépés, lesz majd tovább. A kormány harminc uszodát vizionál a semmiből, de nem fizeti ki a buszjegy árát az uszodáig. Demográfiai stratégiát ír, s közben a velünk élő szegényektől már a falatot is megvonja. Kamarát szervez, s közben január óta törvénytelenül nem tartja be a létező kollektív szerződések paragrafusait. Túlórát halmozó csalókat emleget, s mindeközben elfelejt fizetni az utazó tanároknak. Oly erkölcsös, hogy nektár bugyog a képernyőn, miközben havi 83/forint/tanuló képlettel finanszírozza iskoláit. Oly törvényszöveget alkot, melynek értelmében szeptember elsejétől nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyerek - s ezzel ellehetetleníti az integrációs programot. Habozás nélkül írja a törvényt, melyben nem létező szervezetekre hivatkozik és kötelez. Az Eu pénzből finanszírozza a minden tankönyv legyen egy programját. A Hívatlanul csoportnak igaza van - nem a pedagógusok baja, ami történik. Mindannyiunké.S rossz úton jár, ki ezt vagy azt a csoportot kéri számon, a miért nem szól vádjával. Mindannyiunk baja a hajléktalanságot büntető törvény, a lomizást tiltó rendelet, a választási körzetek és szabályok átírása, a kultúra minden területének szisztematikus elfoglalása, a közpénz eltüntető technikák, a földek egyszerű elzabrálása és minden épeszű zöld gondolattal szemben a lepusztítása, és nincs vége.. Szombaton jó néhányan nehezményezték, hogy a DK szórólapokkal készült a rendezvényre, sőt még aktivistát is talált ki osztogatta. Én azt gondolom, a baj ott van, hogy hiányzott a PM, a MSZP,és a többi ellenzéki csoportosulás. Tessék csak elolvasni a májusban megjelent Fehér Könyv téziseit. Igen erős hasonlóságot látunk a Hívatlanul csoport  követeléseivel. De Mi civilek -  "Nem kokettálunk pártokkal, mert ez szakmai ügy"...Persze hogy az. Oktatáspolitikának hívják. Vannak művelői. Szakemberei. Van kidolgozott stratégia. Már arra is, hogy a mostani katyvaszból miképpen lehet kimászni.  Mi civilek nem adjuk a szüzességünket, de a másik oldal se okosabb. Kiragadnak egy-egy tézist a szombati rendezvény pontjai közül és erősítik, szögesítik, gyúrják míg már alig vélhető az eredeti tartalom. Ne tessenek kiabálni. Itt mindenki üvölt három éve, hisz háború van. Tessék leülni és megállapodni. Nem, ne csak az indulók személyében. Hanem a programokban. Nem lehet annyira nehéz. Hisz kormányra készülnek, vagy nem?
Akik szombaton kint voltak az utcán egész biztosan nem akarják, hogy maradjon ez a kormány. Szíveskedjenek nekünk alternatívát mutatni.

2013. szeptember 25., szerda

Magad uram, ha szolgád...

Akkor megint legelölről. Három év alatt három épület, három terem és háromszor ugyanaz : gépet szerezni, netet buherálni. Az előző két év talán egyszerűbb volt, ott ha hónapokba is telt, lett wifi. Itt gázosabb, a suliépület melletti karbantartó műhely felét lakjuk osztályteremként, s túl messze vagyunk, nem ér el a jel. Így aztán kell fúrás, faragás, légkábel, áthidalás és egyéb. S nyom minket a pénztelenség is, tízből három helyen az áram is probléma, másoknál már nem fér be a rezsibe a netköltség. Négy tanítványomnál szerencsére igen. Azért nekiveselkedtünk. A második hét keddjére összeraktam a pc-t, igaz kellett hozzá szülő ki jó helyen jókor javasolta a cégénél, hogy az hardvercserénél a mi sulink kapja meg a leírt (egyébként kiváló) gépeket és monitorokat, s egy kis hazai támogatás, szerencse hogy nagy a család, akadt még működő billentyűzet, egér is. ( Hiába áll május vége óta 16 jó gép+hozzá monitor a raktárban, a fenntartó hozzájárulása nélkül nem vehet az iskola billentyűzeteket, egereket, hosszabbítókat és elosztókat, hogy végre legalább az alsó tagozatosok termeibe bekerülhessen egy-egy pc.) Meg persze segítőkész takarítónéni, aki fellelt egy leselejtezett büféasztalt, hogy legyen mire tenni a szerkót. Kaptunk heti két órát az infóteremben (igaz a másodikat délután fél háromtól a 32 órás nem rendszeres IKT foglalkozás címén) Bemehetnénk az iskolai könyvtárba is, de ott 2 db roskatag gép szolgálja a 590 diákot. Persze ha végre bekötik a bekötni valót, előnnyé válik az épületen kívüliség, hisz a mi termünkbe egyetlen délutáni foglalkozást sem terveztek, így aztán szabad a vásár, mégiscsak jobb lesz lent a kölköknek velem, mint az agyonzsúfolt tanulószobán.(Legyen mit írnom a 32 órás csodatáblába) S ha nálam kicsit zötyög is a dolog, nagy örömömre Kollégámnál épp felpörög. Elcsábította a Prievera Tibor által bemutatott motiváló értékelés (Digitális Pedagógus konferencia: 21.századi pedagógia gyakorlatban) s a hetedik osztályosok történelem készülését segítendő blogírásra, prezentáció készítésre, időszalag és gondolattérkép alkotására biztatja tanítványait - sikerrel. Munkájukról részletesebben itt: http://kisanci.blogspot.hu/ .

Sokszor megkapom, hogy csak a levegőbe szövegelek, gyakorlat meg semmi.

Hát akkor néhány vágókép/ Összevont SNI csoport

  • Matek. Nagyon nehezen motiválható túlkoros kamaszfiú - pedagógiai zsargonban "hídjelölt" - Óra elején 3*2*10  szorzás-osztás a bemelegítés - de a 3. nap kiderül, hogy neki hiányzik a szorzótábla. Így amíg a többiek írnak - (csak eredményt, azonnal javítunk, tudják hogy gyakorlás, de azért dicsőség a hatszor 10 jó megoldás) a fiatalember a a gépen a Gyite- matekkal tanulja a szorzótáblákat. Nem őt figyelik a többiek, nem ciki, hogy a kicsik lealázzák és feszíthet a gépnél.Tanulgat.
  • Angol. Idén szeptembertől angolt is tanul a csapat. Nem egyszerű történet, hisz ezekben a családokban tényleg esélytelen oly rokon, ki segíthetne, egy óra hétfőn ,egy pénteken, munkafüzet, könyv nincs, feladatlapok vannak, mit az angolt tanító kolléga ad. Az osztályhonlapon Quizletbe írom nekik a szavakat, kifejezéseket, persze egyenlőre csak az a 4 diák használhatja, akinél otthon van gép. Remélem az osztályba legalább elér majd a net. De - az http://www.eclipsecrossword.com/ jól szuperál a gépen - az osztályban néhányszor megoldjuk, aztán kinyomtatva lecke. Ugyanez BTM gyereknél fejlesztésen - neki kell a rejtvényt elkészítenie. 
  • Képek. Sokszor megfigyeltem, hogy a sok HHH-s gyereknél mindig a közvetlen élménytől kell indulni bármely tárgynál, így felkelthető az érdeklődés. Először meglátogatjuk az ő utcájukat, és csak azután beszélgetünk térképről, alaprajzról stb. Ezért rengeteget megyünk és még többet fotózunk. Az osztályban a pc-n minden tárgy mappája (tantárgyak és diákok szerint vannak a mappák) teli van saját képpel. Nem a kutyáról beszélünk általában, hanem Jóska, Feri, Misi kutyájáról, nem az ünnepi szokásokról, hanem a Mi karácsonyunkról és így tovább..A képpel pedig mindig lehet varázsolni. Ráírni, puzzle-t csinálni belőle, bejelölni, kijelölni,sorba rendezni vagy épp valami alig észrevehetőt módosítani rajta. Jó játék - sokat tanulunk vele.
  • Weöres lázban égünk év eleje óta, sokat tanultatok egyébként is verseket - az órakezdeti közös verselés felébreszti a szunnyadókat, s erősen hiszem, hogy kell a vers, mert annyira durvul a szó. Így most nyakig ülünk egy projektben, (erről majd később bővebben) s gyakran előkerül a Pil Akadémián nyár elején bemutatott szövegtördelő. De jó szolgálatot tesz a taxego is, és talán sikerül kölcsönöznünk egy kamerát is, hogy felvehessük a gyerekek produkcióit. Még szponzort is keresünk, mert szeretném elvinni a csapatot a PIM kiállításra, ez lenne a projektzáró.



Bruttó 83Ft/hó/tanuló

BúÚÚÚÚ 
Nem bánat, hangutánzó szó, s értekezleten jutott eszembe.
·         A tankerület ebben a tanévben úgy finanszírozza az iskolát, hogy a tavalyi évre jutó összeget 38%-kal csökkenti.
·         Az iskola egyéb dologi kiadásaira (ami gáz,víz,áram,telefonon túl van) havi 50.000 Ft-ot biztosítanak. Karbantartás, posta, irodai és taneszközök s minden más. (Egy diákra havi 83 Ft-jut.)
·         A tankerület határozott kérése, hogy a tehetséggondozó szakkörök között magyar és matematika legyen túlsúlyban. Eszköz, anyagigényes szakkörökről nem kívánnak tudni – azaz ezek indítását nem engedélyezik, mert nincs rá forrás. A munkaközösségek dolgozzák át az éves munkaterveket és vegyék ki az ilyen típusú foglalkozásokat.
·         A kistérségi versenyek és egyáltalán a kistérség kifejezés használata nem engedélyezett, tankerületi versenysorozat indítható, ám a versenyekre való utaztatást és a díjazást a tankerületnek nem áll módjában támogatni. Támaszkodjunk a szülőkre.
·         A kinevezések módosításánál tankerületi utasítás volt, hogy az illetménypótlékokat minimum szintre állapítsa meg az intézményvezető.
·         Azokat a kollégákat, akik eddig valamilyen munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítésben részesültek – őket majd, idővel, még nem tudható módon kompenzálni fogják. Valamikor, valahogy.
·         Az azok a kollégák, akik mostantól kevesebb pénzt visznek haza, mert tanultak, vezettek, túlóráztak és minőséget képviseltek, hát ők most kicsit rosszul jártak. Őket majd, idővel, még nem tudható módon kompenzálni fogják. Valamikor, valahogy.
Kíván valaki szólni? Nem? No, akkor fogadjuk el az éves munkatervet, amit már az SZMK és a DÖNK is elfogadott, és amit persze még a vezető összefésül, azaz kivezeti a NER filozófiájába nem illeszkedő szakköröket, versenyeket. Lefűzni már nem érdemes, hisz – ki tudja, mit kell még kihúzni, átírni, kidobni belőle, s persze a festékpatron is bele kell férjen a keretbe. De majd az iskolai honlapon – aminek a szerkesztéséért már nem adható bérkiegészítés – megjelentetjük.

Jó munkát mindenkinek!

2013. szeptember 13., péntek

Azoknak, kik nem értik, miért nem sztrájkolnak a pedagógusok

Tévedtek. Nem azért nem szólnak, nem azért nem tiltakoznak az utcán a pedagógusok, mert félnek. Nem félnek. Legtöbben nem is tudják, hogy félniük kellene. Hisz nem is hallják, olvassák azokat a hírforrásokat, amelyek beszámolnak arról, hogy fenyegetik őket. Mit gondoltok hányan hallották a hírhedt Kósa- féle  évnyitó zavaros mondatait? Hányan szemezgették a kiszivárgott pest-megyei KLIK "emlékeztetőt? Kiknek tűnt fel Balogh prédikátor kiszólása? Nem olvasnak napilapokat. Nem hallgatnak közmédédián túli hírforrásokat. Semmiféle híreket nem hallgatnak. Aggódnak tán kicsinyt, hogy kevéssel lesz csak több a számlán októbertől, s örülnek majd, hogy ennyivel több jutott. Tán nehezen viselik a káoszt, mibe az új paradigma taszította az iskolákat, de megoldják. Sokoldalúak. Nem dolgoznak többet szeptembertől. Tudjuk, eddig is 51 óra volt az átlagos munkaterhelés. Igaz, nem kellett hetente 32 órát dokumentálni, de annyi baj legyen, hisz eddig is volt sok mi felesleges. Egy sokadik értelmetlen táblázat kitöltése nem robbant forradalmat. Azok persze, kik eddig is többet vállaltak a muszájnál, nos igen ők csalódnak. Nekik fáj, hogy mostantól már tényleg nem számít a munka minősége, hogy ugyanazt kapja a tanáriban körmöt reszelő kolléga, mint az, ki versenyre készít estelig. Elvész az érettségi pótlék, oda a túlóra pénz, s már nem fontos, hogy túl lásson a szűk szakján a pedagógus. A gyerekek terhelése, a lelket, testet gyilkoló hetedik-nyolcadik, nulladik órák a kisiskolásoknál - ez sem számít. Ráadásul a semmi egyszeribe értékké is válhat. Hisz ki tesz jobbat a kölökkel, az ki szigorú rendbe ágyazva szakórát kényszerít délután kettőkor a kilenc évesre, vagy az, ki kiengedi (ha van hová) a csapatot, hogy fusson kedvére és tehesse mit kell,  játsszon? Éljen soká a legeltetés, mondhatja a kolléga - s tényleg. A szülő nem érti, hogy hiába látja délután háromkor a tanári kar színe javát a suliban, mégis ugyanúgy 30 gyerek szorong az egy napközis csoportban. S joggal kérdi, miért van ez így? S persze elengedi majd az iskola négy előtt, kit a szülő kér, s beállnak újra a szakkörök is. Aki csinálta túlóra pénzért, most csinálja semmiért, ki nem csinálta, annak hiába tüntetnek fel akárhány tehetséggondozást, korrepetálást a heti slepnijén, nem lesz gyerek, ki ott ülne vele - ha nem muszáj. S nem muszáj. Nem lesz érdek a többé a pályázat, s a másság, hisz tankerület dolga akkor kevés, ha mind a 15 vagy 30 iskolája egyformán ketyeg. Elketyeg. A kihullók, a magántanulóságba menekülés már nem zavarja az iskolát, hisz nincs fejkvóta, s nincs érdek, mi az ellen szólna, tartsd bent, neveld meg. ahogy nem vész és nem kár a hazán kívül életet tervezők s elmenők serege, nem hiányzik a balhés kölyök, s az okoskodó szülővel bíró tehetség sem, ki majd otthon tanul. Minden és mindenki tüske, ki nem akar a boldog kockában lötyögni, hát csak jó ha elmegy. Tudjuk, hisz harsányan hirdetik, nagyságrendileg csökkent az igazolatlan hiányzások száma. Nem tudjuk, mert nem mérik, s nem kutatják, mennyivel nőtt a magántanulóké, s a közoktatás helyett otthon oktatást választók száma. Mutogathatunk a szakszervezeteinkre, hogy elcseszték, hogy megalkudtak, hogy túlpolitizálták, de tagság nélkül nincs szakszervezet. A Klebelsberg Intézményfenntartó központ vezetője idézte Szentgyörgyi Albert gondolatát   "Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája." Én pont ettől tartok.

2013. augusztus 20., kedd

Tanévkezdésre

Nézem a naptárat, egymást lökik ki a petíciók, tüntetések, gyülekezések. Annyi mindenért kell és kellett szólni már, hogy néha összefolytak a nemek. Felépült a mű, készek az új rend harácsolt falai, de az építész nem pihen, új meg új szabadságharcra hívja népét.  Hónapok óta rágódom az Oktpol legutóbbi bejegyzésén - Radó: E la nave é andata via . Nem állt fel 150 ezer, s már nincs is hová felállni. Lehet pályát elhagyni, lehet a már újra "a különleges státuszt" egyfajta ellenzékiként megélő maradék önálló szellemiségét őrző iskolaműhelyekbe bebocsáttatást kérni - hopsz, megint ellenzéki lett a gondolkodás maga - vagy lehet ...tényleg mit lehet?
Szerencsés évem volt, Miskolctól Pécsig sokszor, sokat hallgattam, láttam remek tanárokat, csupa olyan embert, akik - nem feledve a bakugrásokkal a hátrafelé haladó oktatáspolitika ostorozását, mégis elsősorban azt keresték, hogy merre az a 21.századi oktatás, hogyan lehetne és lehet jól -jót taní-tani.
Ha valamit igazán értékelek a netvilágban, akkor az, hogy kimeríthetetlen tárháza a  közös tudásnak, hogy csak rajtam múlik mikor és mennyit veszek belőle. (Meg persze a nyelvtudás hiánya, de vigyázz angol jövök) Lehet egyetemi előadásokat hallgatni, lehet ezer más kolléga munkáiba belesni, lehet régvolt ismereteinket feleleveníteni, lehet továbbképződni otthon ülve fülhallgatóval. S főleg lehet tanítványainkat is arra nevelni, hogy kérdezzenek és keressenek válaszokat. Ne egyet, ne azt, mit legtöbbször sulykolnak, hanem a sok közül megtalálni a számukra érvényeset.

2013. július 26., péntek

Pedagógus bérlufi, de kötelező 32 óra

A királyi tévéből alighanem kimaradt: Szerdán elfogadta a kormány a pedagógus életpályamodellhez kapcsolódó minősítési követelményeket meghatározó rendeletet - jelentette be Tusványoson az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa. Az elfogadott rendelet szövegét még nem találtam, de érdemes elolvasni a Gallóné - Orbán levélváltást. Ami a levélből kiderül - a rendelet szövegét nem változtatták meg.
Vagyis:
A kötött munkaidő szabályozásáról 18.§(3)
A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben,...tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el...A kollektív szerződés ( kivel is kell megkötni, újratárgyalni.. A KIK-kel?) ennek hiányában a munkáltató határozza meg ...ez sem az intézményvezető, hanem a KIK) hogy melyek azok a feladatok, amelyet a pedagógusnak...az intézményen kívül lehet teljesítenie.
A besorolásról  - avagy a szakvizsga lenullázásáról annyit:
37§ (2) A ped.szakvizsgával és 14 év szakmai gyakorlattal bíró pedagógus kérheti ideiglenesen a pedagógus II –be való besorolását – no nem szept.1től, hiszen a porfóliót 2013.november 30-ig kell majd feltölteni egy még nem létező felületre. Aztán majd elbírálják.
A túlórákról, pótlékokról röviden annyit: NEM és kész. Részletek a link alatt.

Lehet tűnődni, hogy mennyit ér a kormányzat ígérete, milyen alkukba érdemes belemenni...

2013. július 20., szombat

Pótlékok helyett - Mennyire fontos az irhánk?

Először úgy gondoltam, hogy a pótlékokról szólok. arról a világosan kitapintható értékrendről, ami az un. bérpótlékokat jellemzi. A táblázatot Petróczi Gábor készítette és publikálta - itt elérhető.
Persze az összegek még a tavaszi ígéretek szerint számlálódtak, azóta tudjuk, csak a 60-50 % lesz. De az iskola, hol első a rend,s dokumentáció, ahol nem kell a gondolkodó csoportgazda, hol gyanús elem, ki több szakot is képes tanítani, s persze nem fontos sem a speciális igény sem a nemzetiség... az biztosan nem okoz majd mindenféle innovációval problémát a KIK egyenségre trenírozott rendszerében.
De az előző két bejegyzés kiugró olvasottsága újra felhorgasztotta bennem a dühöt. Ez fáj? ez már tényleg fáj? Miért nem fájt
2010 decemberében? Miért nem szóltatok 2011novemberében     Vagy 2012 karácsonyán?
S hányan hallgattátok meg Lázár Juli szavait 2013 június 2-án? Ide teszem újra, mert ez sokszorta fontosabb, mint a bértábla:

2013. július 19., péntek

A pedagógusok munkaidejének beosztása


„Új fogalom a pedagógusok munkaidő beosztása vonatkozásában a kötött munkaidő, amely a heti teljes munkaidő nyolcvan százaléka (32 óra). Ezt az időt az intézményvezető által meghatározott feladatokkal köteles tölteni a pedagógus. Ennek nem az egészében tanít, hanem az Nkt. által lehatárolt bizonyos részében, az előbbiekben említett ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben. Bizonyos esetekben a kötött munkaidőnek (32 óra) a nevelés-oktatással lekötött munkaidőn (22-26 óra) kívül fennmaradó részében is elrendelhető külön díjazás nélkül tanítás a pedagógus számára, ún. eseti helyettesítés címén.”

Ugyanerről a PSZ által utoljára 2013.07.10 -n frissített  anyagban: 
(5.) A kötött munkaidő, azaz a teljes munkaidő nyolcvan százalékáig elrendelhető munkavégzés feladathoz kötött, nem munkahelyhez. A törvény rendelkezéseiből nem következik, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknak harminckét órát feltétlenül bent az intézményben kell eltöltenie. 
A megállapodás egyértelművé teszi, hogy a pedagógusnak akkor kell benntartózkodnia az intézményben, ha erre valamely feladat ellátása miatt szükség van. Harminckét óráig a munkáltató elrendelhet feladatot, azonban nem szükségszerű, hogy ennek végrehajtása, teljesítése az intézményben valósuljon meg. [intézmény vezetői hatáskör]

EDDIG tehát, volt rá esély, hogy a törvényszöveg pongyolaságát kihasználva, ne vezessék be a csekkolást.
ÍGY HÁT MEGSZÜLETETT A PONTOSÍTÁS: 

16. § (3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladat ellátásával bízzák meg.
Ja és hogy a főnök se unatkozzon, természetesen dokumentálnia kell, hogy talpasai mikor-hol tartózkodnak a 32 nevezett órában...
Forrás: http://atlatszooktatas.cink.hu/itt-a-pedagogus-eletpalya-rendelet-es-a-koznevelesi-tor-797588717

2013. július 18., csütörtök

Szemezgetések - inkább cseszegetések

Azt írja az újság - helyett a frissen kiadott törvénytervezet -azaz : ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról - a módosítás módosításának a módosítása...
Jól kezdődik...
honlapon való közzététel időpontja:
2013. július 10.
közigazgatási egyeztetésre megküldés:
2013. július 10.
közigazgatási egyeztetés lezárása:
2013. július 12.
közigazgatási államtitkári értekezlet:
2013. július 18.
kormányülés:
2013. július 24.
Ami nagyon érdekel a minősítési rendszer működtetése. Ha jól értelmezem minden két évnél régebben tanító pedagógust a Ped. I. alá sorolnak be. „(20) A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerinti kategóriába.."
Kibontja a besorolást 2017-ig, de most maradjunk az esedékes évnél:
„(20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén, - AMIBE UGYE ..lásd fenn..
c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén.
Lássuk, hogy léphet feljebb a minősítésben a pedagógus:
3. §
(1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus az e fokozatba történt besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvételt a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában. 
Nohát, nohát.6 év után kezdeményezheti a munkavállaló....9 év után köteles azt lefolytatni a kijelölt bizottság. 6 évig sehogy se, aztán majd ha a tekintetesek beleegyeznek - ennyit a bérfejlesztésről...
Tételezzük, hogy sikerült, s még tovább lépnénk:
A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus
a) a pedagógus-szakvizsga és
b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat
megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. 
Hopsz, álljunk meg szóra - mi van azokkal, akik hat évnél régebben koptatják a táblát és szakvizsgázott pedagógusok...hát ők most megszívják. mert bizony ebben a nagy egyenlőségben őket is a Ped.I-be sorolják be..
Ez is a kiszámítható jövőt vázolja:
"A miniszter minden év február 28-áig közzéteszi a következő évre vonatkozó minősítési keretszámot és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.
A minősítési keretszámot a pedagógusminősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembe vételével határozza meg a miniszter." 
Majd a miniszter megmondja, hogy hányan értek meg arra, hogy megpróbáljanak jobb pedagógussá válni...
Ez persze azt is jelenti, hogy a kellően elkötelezett, önmagát művelő, sok feladatot vállaló pedagógus, épp annyit vagy kevesebbet visz haza, mint eddig. Túlórák már nem lesznek - (bár a PSZ még tárgyal) a pótlékok többségét kiírták a rendszerből, megszűnik aaz F-G kategógria különbsége (is) - és persze nem lép érvénybe, csak a 60%. Nyilván másnak is feltűnt, így bekerült az átmeneti rendelkezések közé:
34. § (2) A pedagógus szakvizsgával, és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus kérheti ideiglenesen a Pedagógus II. fokozatba való besorolását 2014. január 1-jével. A besorolás további feltétele, hogy 2013. november 30-ig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A portfólió elemeit a 2. melléklet határozza meg. Amennyiben a portfólió tartalmazza a 2. mellékletben meghatározottakat, a Pedagógus II. fokozatba történő besorolása nem tagadható meg. Az eljárást az OH szervezi.

Valamint kérhetem, hogy földig hajolva csókot leheljek a méltóságos kacsókra....
folyt.köv.



2013. június 26., szerda

Nemesnemzetes pedagógus

Most olvastam, Radótól miért is hallgatunk, mi pedagógusok, s miért tesszük a dolgunkat, úgy, mintha hinnénk tehetjük.. Talán mert tényleg elhisszük. Vagy mert jó elhinni, hogy lehetséges. Jelentem alássan lehetséges. No nem mintha ne buknánk orra, nap mint nap az abszurd bukkanókban. Ma például a műhelyünk kellős közepén felkeresett bennünket az igazgatónk, miszerint fáradjunk le, mert azonnal, de rögvest tájékoztatnak, a KIK javaslata az iskola új nevére Turai Hevesy György Általános Iskola. A dolognak persze van logikája, hisz lehet szép hazánkban 34 Petőfi, negyven Arany János iskola egy szép nagy fenntartó égisze alatt, s adminisztrátor legyen a talpán, aki...tehát a név elé a helység, s gond máris megoldva. hallottam a fővárosban a kerületneveket tették a sulik neve elé. Apró, ám zavaró körülmény, hogy az EMET már egy hete Turay (igen, így y-nal) Hevesyként tart minket számon.. De javasoltunk, nem szeretnénk,  mint testület - már azon tagjai kik jelen voltak (a többieket, majd behívják a szabadságról...a szülői MK vezetőivel, diákönkormányzattal együtt) nevet változtatni, már csak azért sem, mert általános iskola nincs más e névvel. A döntés persze a fenntartóé lesz.
 Igazából csupa jó dolgot akartam írni. Három IKT műhelynap pergett le, s egyre kevesebbet jár a szám, mert mind több esetben derül ki, a tanulni vágyó kollégák többet tudnak, mint én. Csak mondom, ennél jobb tanári élmény nincs. - Mit tanulunk holnap? kérdezte aktív műhelytagunk ma délelőtt, s gondosan belinkelte magának az alkalmazást. Az imént leültem, hogy mintafeladatot készítsek, s látom, már van ott három. Csak kicsit gyorsult le az, kit tanítani akarnék...szuper érzés. Tegnap belenézhettem egy PPT varázsló kolléga anyagaiba, ma elkezdte feltölteni az E - tanári oldalára, s tudom szeptembertől használni fogjuk. Ezúttal szeretném hangsúlyozni, minden előítélettel szemben a ppt több, mint képnézegetés, kiváló fejlesztő-matek anyagokat láttam! A PIL záróján Toró Csilla által ajánlott fotor.com osztatlan sikert aratott, és bár egészen biztos, hogy a Hevesyben szeptembertől elindul a Quizlet projekt. A projekt gazda pedig, egy jövőre ötödikes kishölgy személye lesz - segítői a nyelvtanárok... - s jövő héten megyek az E-Twinning képzésre is, és sikerült becsusszannom a tudásod  a jövőd programba is, ha vénasszonyként is, de csak azért is megtanulok angolul.
És nem, nem nemzeti pedagógus akarok lenni. Csak pedagógus.

2013. június 15., szombat

Gyöngyszem - a pályázatok mesés világa

Az alábbi idézet egy jobb sorsra érdemes pályázat - természetesen menet közben megváltoztatott új "feladatait" ismerteti - az érkezési ideje jún 14. a tanév utolsó napja:
"A Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve szeretnénk elemzést készíteni a Program keretében megtermelt zöldségekről megyei és régiós lebontásban. Ebben kérnénk az Önök és a gyerekek együttműködését. A leszüretelt termések adatait kérjük, hogy visszamenőleg is írják fel a gyerekek egy becsült értékben. A feljegyzéseket egyelőre maguknak írják fel a gyerekek. A mért adatokat egy excel táblázatban fogjuk majd kérni a weboldalunkon keresztül, melynek kitöltése nagyon egyszerű lesz és gyorsan lebonyolítható. A feltöltés lehetőségéről külön e-mailt fogunk küldeni a nyár folyamán. Az adatokat az alábbiak szerint kérnénk rögzíteni:  



A növények termését kérjük, hogy az alábbiak szerint jegyezzék fel:

sárgarépa: össz darabszám + a répa hossza- és vállszélessége cm- ben, osztályonként átlagolva

retek: össz darabszám + a retek átmérője cm- ben, osztályonként átlagolva

hagyma: össz. darabszám + a hagyma hossza cm- ben: fehér rész, levél nélkül osztályonként átlagolva

kukorica: kukorica csövek száma

borsó: kifejtett borsó súlya


Az átlagolt osztályonkénti méret rögzítését kérjük, úgy végezzék el, hogy mindegyik gyerek mérje meg az adott termést darabonként (a fentiek szerint). A keletkezett értékeket, ősszel iskolakezdés után, hasonlítsák össze osztály szinten, majd abból vonjanak egy átlagot. Az így kapott értéket kell majd az excel táblázatba felrögzíteni. Így tehát csak egy méretszámot kell majd rögzíteni egy növényhez.

Darabszám: Azoknál a növényeknél, ahol kértük, a termést meg kell számolni darabra, mindegyik Kiskertésznek, és ezt a számot majd osztály szinten kell összeadni. Az így kapott számot kell a táblázatba felvinni. 
Például: 4.b osztály retek: (átlagolt méret) 2 cm, darabszám (az egész osztályé)750. Azoknál az intézményeknél, ahol több osztály is részt vesz a programban, osztályonként kell majd rögzíteni, de erről külön levelet fogunk írni.

Az érintett gyermekcsoport - alsó tagozatos tanulók - a mi esetünkben 100 fő.

2013. június 3., hétfő

Pedagógusoknak

"s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibírnám, ha nem vagyok szabad!" (József Attila - Levegőt!)

2013.június 2.
Lázár Júlia beszéde

2013. május 26., vasárnap

Belülnézet

A Digitális Pedagógus konferencia 2013 tegnapi rendezvénye előtt, néhány héttel, mikor kikerült a program felemás érzésekkel készülődtem. Egyfelől kíváncsian, hisz a délelőtti előadások mindegyike érdekfeszítőnek tűnt – ebben nem is csalódtam – de a szekciók programjával kapcsolatban kicsit értetlenkedve. Túl sok volt az ismerős cím. Sajnos idén is csak a plenáris előadásokat vették videóra, ami persze fontos azoknak, akik nem tudtak eljönni, de nem segít a magamfajta résztvevőnek, aki délután nem szakadhat öt vagy négyfelé. Itt rögtön megállok, hisz ahogy tavaly is, elérhető a konferencia kötet az előadások absztraktjaival, s folyamatosan töltik fel a szervezők – ezúton is köszönöm - a szekciókban elhangzott előadások prezentációit, ami azért sokat segít. Csak a fíling... Buda András előadását nagyon vártam, mert néhány hónappal ezelőtt a miskolci Tani-tani VI. konferenciáján a Digitális társadalmi csoportok című előadásában már szó esett a most folyó és előzetesen bemutatott kutatásról. Nyilván súlyozták az eredményeket, de ha az adatgyűjtés csak a neten keresztül történt, az bizony alaposan torzíthatja a képet. Az előadó is utalt rá, s én is egyre kevésbé látom értelmét a csoportok ilyen természetű elkülönítésének, hisz olyan gyorsan változik a helyzet, hogy nincs idő a kategóriákkal való elmélyült elemzői munkára. Prievera Tibor – Tanárblog előadásában egyfajta választ is kaphattunk arra, hogy mennyire is fontos a 21. századi pedagógiában a magas szintű technológiai tudás – kevéssé. Ami az IKT alkalmazásokat, s itt - elsősorban a web2 munkára gondoljunk – illeti az attitűd a döntő. Magam is ezt tapasztalom, azok a kollégáim igyekeznek leginkább elsajátítani ezeket az ismereteket, akikre minden más nézőpontból is alkalmazható az innovatív tanár – mindig újat kereső, a diákjaira jól rezonáló, gazdag pedagógiai módszertárral dolgozó – jelzője. Az előadásban bemutatott értékelési rendszer, azt gondolom sok pedagógus fantáziáját megmozgatta. A délutáni szekciók első körében magam is előadó lévén nem válogathattam, s nem tagadom Kis Anita bemutatóját vártam leginkább, hisz először történt meg, hogy az E- Hevesy egyre gyarapodó szerkesztő gárdájából más is bemutatkozott. Nem is akárhogy! Előadásáról itt olvashattok, s órákon belül elérhető lesz a prezentációja is. Haba Anikó Versike programja hamarosan kész lesz, s bizonyára nagy sikert arat diákok és tanítók köreiben egyaránt. Vindics Péterné a napi gyakorlathoz kapcsolódó IKT-s alkalmazásaiból hozott egy csokorra valót. A technikai eszközökből foghíjasan ellátott kollégák ismét megerősítették – nem az eszközellátottság a legfontosabb hívószó, ha 21.századi pedagógusnak készülünk. Nagy Ildikó: Játékos tevékenységek interaktív táblán az óvodában címmel tartott bemutatója közben az jutott eszembe – ha óvoda pedagógusnak állnék, én inkább a szülőket céloznám meg. s arra tenném a hangsúlyt, hogy kicsinyeiket, ha mindenképp úgy érzik; számítógép elé kell ültetniük, akkor mikor és mit. Mértékkel és értéket szólt az előadó, nos, én biztosan azt javasolnám, tanítsuk erre az óvodásokat nevelő szülőket. Irmától tudjuk, a gyógypedagógiai fejlesztésben helye van a jó oktató szoftvereknek ez nem kérdés, de jó lett volna a filmbejátszás helyett – inkább az alkalmazások kiválasztásáról, a gyerek problémához való rendelésről hallani. Az IKT Tanulókör ennek a blognak az oldaláról is elérhető, aki kíváncsi keresse a jobb oldalon. Délután Miklósi László mutatta be a TTT által indított Tényleg című weblapját – amit szerintem minden történelmet, honismeretet, s általában gondolkodást tanító pedagógusnak ismernie kell és tanítványainak ajánlani – mobilon is elérhető! Farkas Kinga a USC Soá Alapítvány által létrehozott IWitness nevű online interaktív portált , amely tanároknak és diákoknak segít olyan bemutatók létrehozásában, mely segítheti a múlt feldolgozását. Ahogy tavaly, idén is bemutatkozott néhány kiadó a konferencia keretében, igaz a feszített időkeretben nem nagyon jutott idő a felfedezésre. Amit mégis meglestem, dinamikusan növekszik az Underground kiadó oktatással(is) foglalkozó kínálata , erre leginkább a Társadalom És kategóriában lehet rákeresni.

2013. május 10., péntek

Tudásmegosztás gyorsított üzemmód


A PIL Akadémia második évadához is hozzátartozik, hogy hetente egyszer szerda délutánonként webinárra kapcsolódhat az érdeklődő tanerő, s ötleteket, gyors recepteket, 21. századi tanulási –tanítási tippeket kapjon, s adjon. Tegnap sok más mellett egy játékkészítő gyors alkalmazásról is szó esett, http://www.classtools.net/, amivel percek alatt készíthetünk fogalom azonosító, nyelvkikérdező és így tovább játékot alulmotivált tanítványainknak. S a webináriumba, egy apró techikai nüansz okán – kollégám nem a fülessel csatlakozott, hanem csak hallgatóként hangszóróval. Tízéves csemetéje is figyelmesen hallgatta a „közvetítést”. Nem egészen két órával később e-mail-t kaptam csatolt linkkel. Igen, a gyermektől. Ezt küldte: http://www.classtools.net/mob/quiz_69/Angol_tanulsRuhk_E7yBo.htm
De a történetnek itt nincs vége. Mert ma délelőtt ez a kollégám, aki szintén készített egy anyagot a nevezett programmal a környezetórájához, mosolyogva mondta a szünetben, azt kérdezték tőle az osztályban, hogyan készíthetnének ők is ilyet. Az alábbi link, már egy olyan oldalra mutat, ahol a lap tulajdonosa ma estére három új linket helyezett el – s mind mögött egy-egy játéknak álcázott saját készítésű gyakorló anyag lakozik. (angol, összetett szavak, szófajok)
Aki szeretné tudni, hogy mi módon fertőz a tartalomkészítés – mert hát ez lenne a cél, hogy ne maradjanak ezek a gyerekek egyszerű felhasználók, akik csak letöltenek, átmásolnak, kikopiznak, s néznek ,mint a moziban, szóval annak nagy szeretettel ajánlom, hogy látogasson el a

2013. március 13., szerda

Cseppet sem virtuális valóság (egy pályázat nyomán)


Előszó gyanánt:
- Az az izé, fent a bal sarokban. Azzal lépsz be a csoportba. Látod? Nem látod? Olyan, mint egy szeplős kör. Arra kattints. Semmi? Kettőt. Gyorsan. Gyorsabban! Nem megy?  Még egyszer!
(telefonos segítség, tanárvonal)
-Mazsi! Mazsiiii! Mi a franc, van már ezzel a vacakkal? Semmit nem hallok!
- Kapcsold be a hangszórót anya. Mondtam már, ha világít, megy. Ha nem, akkor nem.
- Nem, nem ez. Ez a router. Ott van melletted anya. Igen, az szürke a hangszóró.
(otthon a kamasz gyerek segít)
- Felvetted? Na, végre. Jók a sziszegők is. De jó. Ugatás? Milyen ugatás? Hú, a Borzas. Nyitva hagytuk az ablakot.
(pedagógus e- tananyagot készít)

Tudod, volt nekünk egy kávédarálónk. Hogy minek? Hát mert csak szemes kávét lehetett kapni. Akinek nem volt darálója a boltban ledarálhatta. De nekünk volt. Egy dugó a dugaljba, és egy kétállású kapcsoló. Ment vagy nem ment. Most képzeld el, hogy ez a daráló már megvolt, amikor én először felértem az asztalt. És megvolt még 30 évvel később is. Érted? Megtanultam bekapcsolni, kikapcsolni, kirázni belőle a maradékot és ezzel a tudással évtizedekig jól elboldogultam.
Most kéthetenként villog, csörög, akárhány áramos kütyü körülöttem és egyfolytában azt pittyegik:
- Frissíts! Válts újra! Cseréld le! Állj át!
Hidd el, a leggorombább ismerősöm sem olyan lekezelő, mint egy böngésző program.
–Te még mindig a régi kezelő felületet használod? Az ön által használt platform már elavult! Miért ragaszkodik a régihez? Kimarad! Lemarad!
- Tudod te, hány ilyen üzenetet kapok egyetlen nap?
Ábrákkal üzennek. Jól kezelhető grafikus felület. Köszi. Mint az óvodai csoportszoba fogasain. Hogy a hülye is értse. Hogy én is értsem. A két diplomámmal. Jó, megemésztem. Bevándorló vagyok a digitális világban. Nehezemre esik mindig kapcsolatban maradni. Persze hogy ott vagyok a facebookon. Nem Te mondtad, hogy azon kívül nincs is élet? De ezt kapd ki kiskomám! Látod? A chat kikapcsolva. Miért?  Mert ha úgy hagyom, egy percet sem tudok nyugodtan dolgozni. A képernyő megosztás? Láttam. Naná, hogy ezt is napjában többször az orrom alá dörgöli a gép. Nem állítom be. Azért sem! Van egy ősrégi alkalmazás. Már biztos elmúlt 15 éves is. Leteszem az asztalra. Hogyan? Igen, a kisnégyzetes ikonra kattintok, és akkor leugrik alulra. Nem, nem érdekel a neve. Látod milyen szép most a kép? Mert nincs rajta más, csak egy üres fehér lap. Erre írok. Legyőztem a felugró ablakokat, nem engedélyezem az asztali értesítőt. Dolgozni szeretnék. Csak úgy, egyfelé figyelve. Kérlek, ne kapcsold be a tévét. A hifit se. Csendet!
A pozitív megerősítés. Az hiányzik. Nem csak a gyereknek! Nekem is! Negyvenöt leszek. Még laza két évtized a pályán. Tanítok. Őket tanítom. Azokat, akik rögtön frissítenek. Csuklóból. Észre sem veszik. Ne hogy azt hidd, hogy a mi korosztályunk nem tud ilyet! Láttad már anyádat horgolni? Ezt csináld utánam, ha tudod! Le se pillantok, úgy beszélgetek a barátnőmmel és 123 féle mozdulatsort tudok gondolkodás nélkül. Minek? Azt hiszem nincs igazad. Nem felesleges tudás. Talán neked nincs szükséged rá. Talán nem is lesz. Itt a lényeg. A mire lesz Neked szükséged.
Mit tanítsak? Az ismeretek átadása, már nem elég. Nem is jó út. Nem kell figyelmeztetned. Tudom a leckémet. Készséget fejlesztek. Kompetencia alapon. Figyelem az áramlást. Futok utána. Ez az egész közoktatásnak nevezett, formalizált iskolarendszer fut utána. Hogy lemaradtunk néhány körrel? Ha csak néhány kör lenne. Gyere be hozzánk egy órára. Látod? Látod, ez a terem pont olyan, mint amit a tapolcai iskolamúzeumban láttál. Hogy ott több eszköz volt? Hát ezért vetítek én fizikai szimulációkat. Olcsóbb, mint a szertár. De a legszomorúbb, hogy ezzel én itt Magyarországon haladó pedagógus lehetek. Mert van, aki nem is vetít. Nem lesz jobb a tanítás minősége pusztán attól, hogy járatos vagyok a technológiában és használom. De biztosan rosszabb lesz, ha nem használom, mert nem tudom kezelni. Emlékszel még? Vagy hat éve. Mikor azzal a sakkos programmal játszottál, ahol kihívhattál bárkit a világból, aki épp ugyanezzel játszott. Ott is volt oldalt chat ablak. Bementem hozzád és épp egy argentin villanyszerelővel nyomtátok a partit. Alig tudtál még angolul, de azt azért megválaszoltad, amikor azt kérdezte, hogy hol élsz, mit csinálsz. Én meg ott álltam mögötted és akkor értettem meg, hogy miért is kell bedolgoznom magam ebbe az egészbe.
Így is lehet, hogy elkéstünk. Ami történik, az maga a lázadás. A tartásotok, ahogy kinyújtóztok a padban, a sulis állapot frissítéseitek: – Mi lenne? Itt ülök az órán. Punnyadás. Nem fog működni így tovább. Mert egyszer csak majd többen lesznek azok, akik nem jönnek be órára. Akik majd nem akarnak egy mesterségesen kialakított barakkban ülni, pusztán azért összezárva másik huszonöttel, mert egyazon évben születtek. Mert, ahogy szétfolyik a munka és a szabadidő közötti éles választóvonal, értelmetlenné válik majd a csengőszó is.
Miért ne szerveződhetne az iskola is úgy, mint a virtuális hálózatok? Miért ne lehetne érdeklődés és készségszint alapján csoportokat létrehozni? Miért kell a tanulás színhelyét egy térre bebetonozni? Jó volt ennek logikája, amíg, mint az ókori görögöknél csak akkora lehetett az agora, mit egy ember hangja kitölt. De az már elmúlt néhány éve.
Nem, ne aggódj. Nem vagyok tűzgyújtó. Nem borogatok, és nem rombolok. Biztos vagyok abban is, hogy szükség van a tanárra és a tanításra, csak épp a tanulás tanítására van leginkább szükség. Olyan készségeket kell fejleszteni, amelyek akkor is segítenek, ha az ismeret, ami elegendő volt ma, holnap már feleslegessé lesz.

-Mazsi!  Hol tudom megnézni, hogy megvan már az a nyomorult 4000 karakter?

A kép forrása: habosvilla.blog

2013. február 2., szombat

Követeljük a padhoz rögzítési rendeletet!


Mindannyian tele vagyunk kétségekkel. A gyerek nem figyel, a gyerek nem tanul, a gyerek ránk se ránt. Unalmasak vagyunk, érdektelenek. Van, akik szerint ez lényegtelen, mert a kölöknek teljesítenie kell és nem szórakozni, tehát elég szigorítani a szabályokat és megbüntetni vagy kitenni a vétkezőket – de ez az írás nem nekik szól.
Kutatjuk a facebook-nemzedéket, és elrémülünk a postokon. Nahát, milyenek ezek? ! Óvatlanok, mert kiadják magánéletük minden pillanatát. Trágárak. Nem ismerik az elemi szövegalkotási normákat. Játszanak, és nem tanulnak a neten. Mindenfélét csinálnak egyszerre. Na jó a multitask életforma. Micsoda felületesség! Nagyon mások, már kicsinek mások. Borzasztóak.
Közben „ú”j tartalmakkal töltjük fel a frissen megváltott Nemzeti Alaptantervet. Szigorítjuk a házirendeket, s ha kell, elzárjuk a mobilt. Később padhoz rögzítési rendeletet is hoznunk kell, mert az már rendben van, hogy az utcán tévelygő kiskorút rendőr hurcolja az igazgató elé – jaj, csak ki ne maradjon az intézményvezetők új munkaköri leírásából az erre vonatkozó eljárás rend!!, de ha az a neveletlen kölyök nem akar majd 45 percen át kuporogni? Mindenképp rendezni kell ezt a problémát.
Csöppet megváltozott körülöttünk a világ. Például nem az a munkahely a vonzó, és jól megfizetett, ahol egymagában, blokkoló órától blokkoló óráig, két kezével takarva a munkáját éveken át ugyanazt végzi a dolgozó. A munkaadók (nem az iparkamarába szerveződött rétege), együttműködést, önálló munkaszervezést, sőt problémamegoldást vár el. Sőt többféle tevékenység végzését egyidejűleg. Meg valami különös 21. századi digitális kompetenciát. És micsoda meglepetés, ez alatt nem eszközhasználatot ért...
Hallgattam egy nagyon lelkes előadást tegnap, mi arról szólt, nincs veszve semmi, mert már van digitális tábla, s ez végre elhozza az oktatástechnika virágkorát az osztálytermekben...de jó.
Hanem akad itt egy kis probléma. Ha az oktatás nem veszi észre, hogy a korosztályokra tagolt ezerféle diák nem egyforma ismeretekre kíváncsi, mi több nem egyforma készségekkel bír s pusztán azért mert egyazon félévben született, s arra kényszeríti, hogy ugyanazt, ugyanúgy sajátítsa el számolhat a diákok lázadásával. Szerintem már elkezdődött. Passzív ellenállás, de ellenállás. Most még lehet keresni az okát, miért demotivált a sereg, s hogyan lehet újra vonzóvá tenni a jelenlegi struktúrát, de felesleges. Így addig lehetett eredményes, amíg az ismeretek forrása az iskola volt. Már nem az. Kétszer nem. Amit tanít – máshonnan, más eszközökkel is elérhető. Ahogy tanít – az fényévekre áll a megélt világtól. 

2013. január 19., szombat

Kármentés


A PSZ és még két másik szakszervezet kiegyezett – legalábbis aláírt Balogh miniszterrel. A PDSZ nem. Ki a realista? A pedagógusok szervezettsége, sztrájkhajlandósága még magyarországi viszonyok között is elképesztően gyenge. Ha a bíróság döntése alapján valóban lehetne úgy sztrájkot szervezni, hogy bezárjon, s felügyeletet se biztosítson az iskola – másfajta munkabeszüntetés értelmetlen – sem valószínű, hogy a pedagógusok tömegei állnának a sztrájk mögé. A Szilágyisok  nagyon korrekt petícióját 10 nap alatt 3000 írták alá, s a szám mellett sokatmondó, hogy 10-ből átlagosan 1,8 aláíró nem vállalta fel saját nevének nyilvánosságra hozását.  A Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, valamint az Oktatási Vezetők Szakszervezete tehát úgy érezte, ez a maximum, amit elérhetnek – monitoring az államosítás folyamatáról, álláshelyek megőrzése, összevonások, iskolabezárások lehetséges szűkítése. S persze lehetőség egy oktatási ágazati szerződés kötésére. A megállapodás máig nem nyilvános.  Nem teljesült az eredeti követelés, az államosítás elhalasztása, felfüggesztése, s persze a 20%-os béremelés sem. Utóbbit talán még a kezdeményezők sem hitték komoly követelésnek... Haragudhatunk, amiért a szakszervezetek nem borították rá az asztalt az EMMI vezetőjére, s nem viselkedtek úgy, mint elefánt a porcelán boltban. Mi több betartották a játékszabályokat, s példamutató önuralommal követték a vonatkozó törvényeket. S mostanság a kurzus visszamenőleges törvénymódosításait átélve már-már gyávaságnak hat. Pedig csak azt tették, ami a dolguk. Álláshelyekért lobbiztak. Hogy mindezt úgy tették, hogy a megállapodás elfogadásával tetszik vagy sem elfogadták a központosítást – s ezzel egy minden európai normával és a józanésszel ellentétes oktatásszervezési modellt – no, ez már minőségileg is más kérdést vet fel. Azt gondolom, hogy a hármak, akik kedden majd aláírnak, ismerik saját tagságukat. Nehezen mozdítható, könnyen manipulálható, s alapvetően konfliktuskerülő oktatókról és pedagógusokról van szó. Akik sokan vannak. Többen, mint a gyereklétszám indokolná. Sztrájkra, megmozdulásra, alig-alig mozdíthatók. S köztük sokan vannak, akik bizony szívesen intettek búcsút a szülői jogoknak, a demokratikus értékeknek, s akik cseppet sem nehezményezik a tanítás szabadságának megnyírbálását. S vezetőik tették, mit a tagság kíván. A PDSZ vezetője másképp és mást lát. Jogosan mondja, a megállapodás és a követelések köszönőviszonyban sincsenek. S ha sztrájkra szólít, az nem más, mint protestálás. Vajon ez a dolga? Felhatalmazását a PDSZ tagságától kapta. Ha értéket őriz, ha kiáll a tanszabadság mellett, ha az utolsó utáni pillanatig is ragaszkodik a gondolkodó szervezet mintájához, akkor azt képviseli, amire a tagok felhatalmazták. Fontos hogy tegye. 

2013. január 6., vasárnap

Oktatáspolitikai alapelvek - és róluk való beszélgetés

Megszületett egy nagyon fontos és minden pontjában vállalható alapvetés:
Oktatáspolitikai alapelvek - HAT, Szülői Hálózat
A fenti alapelveket elfogadta, s oktatáspolitikai programjának alapjává teszi az Együtt 2014 Mozgalom.
Erről az együttműködési megállapodásról a nyilvánosságra kerülése után parázs vita alakult ki a két civil mozgalom tagjai között. Nem az alapelvekről, hisz azokat hónapokon keresztül alkotta, vitatta, véleményezte, csócsálta és fogalmazta a két szervezet tagsága. Hanem a csatlakozásról. Annak időzítéséről, az aláírók felhatalmazásáról, a döntés megszületéséről. Sok mindenre rácsodálkozhattunk. Például arra, hogy milyen nehéz feladat, egy lazán, spontán szerveződő hálózatban megszólítani a tagokat. Közös értékeket találni mennyivel könnyebb, mint azután ezeket megfelelően képviselni. Szervezeti szabályzók nélkül felhatalmazást kérni és kapni a közösen választott értékek képviseletére. Nyilván mindkét hálózatnak szembe kell néznie azzal, hogy ezekre a szervezeti kérdésekre adott érvényes válaszok nélkül ellehetetlenül a munkája. Kényes és sokszor nem túl ízléses egyeztetésre van szükség - belülről. De ennél nagyságrendileg fontosabb, hogy a kimunkált alapelvek mentén kezdődjön el az a programalkotás, ami majd a megalapozhatja azt a szakpolitikát, amely az oktatás területén felszámolhatja a mostani harcteret. Az igazán sikeres országokban az oktatáspolitika érdemi és hosszútávú céljait, feladatait közösen alkotják meg, s nem pártpolitikai alapon ráncigálják néhány évenként. A hazánkat sújtó naponkénti pálfordulásokra a többi ország szerencséjére nincs érvényes minta.
Nagyon jó volna, ha minél szélesebb körben, s igen minden demokratikus szövetség, egyesülés, párt magáévá tenné a feni oktatáspolitikai alapelveket, melyek úgy hiszem jó iránytűnek bizonyulhatnak mindannyiunk számára.