2015. december 7., hétfő

Elindult..


Ősszel több jó dolog is történt felénk. A tavalyi projektek beszámolójához egyből csatoltam a következő évi terveinket is, és a kérés meghallgattatott, idén ismét kiérdemeltük a Digitális esély döntnökeinek bizalmát, támogatást kaptunk 7 hónapos on-line tankörhöz, 5 napos kódolásos táborhoz és némi eszközfejlesztéshez. Külön öröm, hogy - bár ezt az ország egy része nem is érti - otthoni eszköz és hálózati hozzáférés biztosításához is rászoruló diákoknak. Mert vannak bőven, akiknek nincs.
A tankör elindult, diákok, kollégák, szülők fedezik fel együtt a virtuális tereket - egy kicsit másként.

Egy másik helyen végre diákjaimmal együtt vehettünk részt bemutatón, s mert jók voltunk és talán szerencsések is, a suliban szakemberek támogatásával építhetünk ki biztonságos tanulási keretrendszert - szóval és ez most a dicsekvés helye - a speciális E osztály az udvar végéből szerzett az egész iskolának lehetőséget a 21. századi oktatás  - lehetőségének bevezetésére.

S elismerték egy harmadik projektünket is, amelyet a Digitális Pedagógus konferencián mutathattam be.

12 osztályoldalunk van, ebből 8 nevezhető aktívnak, vagyis 8 olyan tanulócsoport, ahol rendszeresen kapnak a diákok otthon is megoldható feladatokat, s még 3 szaktanár kollégánk, aki rendszeresen készít-oszt meg saját tartalmakat, feladatsorokat. A tavaly nyert tanulói tabletek 4 osztályban pörögnek. (Mert nyertünk hozzá hálózati előfizetést is..) Alapítványi laptopok nélkül tehetetlenek volnánk.

Persze ez mind szép és jó, de kivételes lehetőségekkel élünk. Miközben minden kölökhöz el kellene jutnia - ha máshol nem, a közoktatás keretein belül - legalább ennek a lehetőségnek.

Gond is van, A gépeink átlagéletkora 7 év, s ebben már benne van a két éve kapott -szülői segítséggel közüzemi cégtől kiselejtezett - ám iskolánk számára még fiatal 20 PC is. Tanulói gépek: P4 2, 8 GHz 1 GB RAM. Jelenlegi közhálós sávszélesség 5MBit/ sec. 


Jut eszembe, mondják már meg az oktatásirányítás felkent vezérei, mégis hogyan lehet eszköz híján digitális kompetenciát fejleszteni?

Néhány évvel ezelőtt egy egészen kivételesen jó képzésen (Mentálhigiénés Alapfokú továbbképzés Pedagógusoknak (MAP - Zánka) én segítséget kaptam ahhoz, hogy kijöjjek abból a gödörből, amit a tudomány burnout néven emleget, s amire igen jó eséllyel pályázhat hazánkbéli pedagógus. Ebben bizonyára komoly szerepe volt az új célok - esetemben az IKT felfedezésének.

Azóta ástak - ástunk együtt egy rohadt nagy vermet az oktatásnak. Ebből nem lehet egyesével kikecmeregni, (egymás hátán taposva pedig számomra nem tűnik járható útnak) Szóval, hogy együtt, a nebulóinkért, a közös jövőnkért, szülőkkel összefogva kellene kiabálnunk.
Itt például lehet:
http://hivatlanul.com/sztrajkfelmeres/







2015. december 1., kedd

Ez most dühös poszt

Amiről nem beszélünk, az nincs. Nálunk például sikeres pályázat. Mert ha nem szólunk az általunk igazgatott kollégáknak, akik 4 helyen vannak szétszórva a városban, hogy hohó, figyelj már, itt pottyant a lehetőség, hogy a suli diákjai kicsi segítséget kaphassanak a virtuális világban való tájékozódáshoz, meg kódoló táborba is eljuthatnak, meg lesz egy kicsivel több eszköz,  no ha ezt mind nem hirdetjük ki, ha csak három osztályhoz jut el a hír a nyolc érintett gyerekcsoportból, s a fogadóóra előtt gondosan eltávolítjuk az előtérből a plakátot is, mely a programra hív - ne zavarja össze a szülőket? - no akkor sokat tettünk azért, hogy lehetőleg ne sikerüljön. S a legszebb az egészben, hogy nem kell rosszat szólni, nem kell ellentenni. Csak nem tenni.
Kedves ismerősömtől kaptam vigasztalásul olvasnivalót. Tovább adom, mert zseniális:
7 dolog, amit a kishitűektől tanulhatunk

Ja, és bocs, azért is megcsináljuk.